Szobaárak |
|||
FOGLALÁS |
|||
| Foglalás kezdete: | |||
| Foglalás vége: | |||
| Felnőtt(ek): | |||
| Gyermek(ek): | |||
| Név: | |||
| Email: | |||
| Foglalásról visszaigazoló levelet ide fogjuk küldeni. | |||
| Ország: | |||
| Ir.szám, település: | |||
| Utca, házszám: | |||
| Telefonszám: | |||
| Bármilyen probléma esetén ezen a számon keresünk (példa: +36701234567) | |||
|
Fizetőeszköz:
|
|||
| Megjegyzés: |
|
||
| Hétfő: | 08:00 - 16:00 |
| Kedd: | 08:00 - 16:00 |
| Szerda: | 08:00 - 16:00 |
| Csütörtök: | 08:00 - 16:00 |
| Péntek: | 08:00 - 14:00 |
| Szombat: | - |
| Vasárnap: | - |
A Kölcsey-emlékház Kölcsey Ferenc szüleinek a lakóháza volt. Gyermekként folyamatosan 6 éves koráig tartózkodott itt. Két szomorú esemény zaklatta fel e két év alatt a kisgyermek lelkét: elveszítette a jobb szeme világát és 6 éves korában hirtelen meghalt az édesapja. Ekkor Sámuel nagybátyja és édesanyja beíratják a debreceni református kollégiumba. Itt végezte tanulmányait. A szünidőt főként Álmosdon töltötte. 1810-ben 2 évre Pestre ment joggyakorlatra. 1812-től 1815 áprilisáig Álmosdon gazdálkodott. Komoly levelezést folytat barátaival. Többek között Kazinczy Ferenccel atyai jóbarátjával. Ők ketten igen sokat tettek a magyar nyelvújítás ügyéért. 1815 áprilisában testvéreivel osztoznak a birtokon, Kölcsey Ferenc Ádám öccsével Csekére költözik. Birtokaik Szatmár megyében is voltak. Bekapcsolódik a megye politikai életébe. Az 1832 – 36-os pozsonyi országgyűlésen keményen síkraszáll a haladás mellett. Mint Szatmár megye főjegyzője élete végéig küzd a haladásért. 1838. augusztus 24-én hirtelen és váratlanul halt meg. Szatmárcsekén temették el, ahol nagyon szép síremléket állítottak tiszteletére. Nemzeti Himnuszunkat itt írta 1823. január 22-én. Ezen a napon minden évben szép ünnepséget rendeznek a csekeiek és a Kölcsey Társaság.
