Szobaárak |
|||
FOGLALÁS |
|||
Foglalás kezdete: | |||
Foglalás vége: | |||
Felnőtt(ek): | |||
Gyermek(ek): | |||
Név: | |||
Email: | |||
Foglalásról visszaigazoló levelet ide fogjuk küldeni. | |||
Ország: | |||
Ir.szám, település: | |||
Utca, házszám: | |||
Telefonszám: | |||
Bármilyen probléma esetén ezen a számon keresünk (példa: +36701234567) | |||
Fizetőeszköz:
|
|||
Megjegyzés: |
|
||
Weboldal: Link megnyitása
Hétfő: | - |
Kedd: | - |
Szerda: | - |
Csütörtök: | - |
Péntek: | - |
Szombat: | - |
Vasárnap: | - |
Mint ahogyan középkori főúri birtokközpontjaink esetében gyakori, így itt is a nyírbátori lakópalota és annak szomszédságában álló főúri kegytemplom egységes koncepció alapján épültek, és építészetileg egységet alkottak. Az egykor Szent Györgynek szentelt főúri kápolna, a mai református templom, a magyar késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. Nem csoda tehát, hogy amikor 1681-ben Was György Apafi Mihály erdélyi fejedelem kíséretében Bátorba jött, naplójába ezt jegyezte fel: „Voltam urunk őnagyságával a bátori templomban, melynél szebb templomot soha életemben nem láttam, nem is hiszem, hogy nagy darab földön csinálásra nézve mása lehetne”. A templom építtetője Báthori István erdélyi vajda és országbíró, aki jelentős szerepet játszott a várkastély és a minorita templom építésében is. Az építkezés kezdetének dátumát pontosan nem ismerjük, de az tény, hogy 1484-ben Geréb László erdélyi püspök a város tizedjövedelmét átengedi a vajdának és a Szent György templomnak. Ez talán az épület alapkövének letételét is jelenti. A szentély lábazatába beírt 1494-es évszám a munka folytonosságát jelzi. Báthori István már nem érhette meg az épület befejezését, hiszen 1493-ban elhunyt és az fiára Báthori Andrásra maradt végső befejezés, melynek dátuma 1511.
Ingyenes!