Cselley-Ház

Cselley-ház

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

A középkori lakóház szépségeit az 1970-es években lefolytatott műemléki feltárást követő rekonstrukció mutatja be. Vasrácsozott faerkélyei, gazdag faragású kőkeretes ablakai késő gótikus, kora reneszánsz lakóépületet sejtetnek.

A középkori hangulatot idézik a kapualj vakolatmaradványai, melyen fekete és vörös krétával készült névaláírások, gyermekrajzok és egy vártorony elmosódott rajza látható. A kapualjban található barokk Szent Rókus szobor a mai Deák téren álló szoborcsoport egyik eredeti mellékalakja.


Az épület rövid története

A XIII. századtól már lakóházak emelkedtek a Fő utcán. A XIV. században egy négyzetes alaprajzú épület állt e helyen, mely a XV. századtban udvari szárnnyal bővült. E korból származik a kőtárnak helyet adó dongaboltozatos pince, és a felette lévő emeleti terem, melynek pilléres boltozata a XVII. században készült a régi fafödém helyett. A középkorban alakították ki a gótikus ablakokat, ajtókat, és ekkor épült meg a reneszánsz függőfolyosó is.

A ház utcai szárnyát 1470-80 között emelték. Ekkor alakították ki az emeleti nagytermet, és a kapcsolódó két zárterkélyt. Az emeleti nagyterem méretei fejedelmi építtetőt sejtetnek. A magyaróvári uradalom királynéi birtok volt, amelynek központja 1354-ben Lokietek Erzsébettől, Károly Róbert feleségétől, Nagy Lajos király édesanyjától jelentős kiváltságokat kapott.

1730 táján készült el az elegáns barokk lépcsőház, a vasrácsos ajtó ördögűző alakokkal, valamint az emeleti termek és az előtér stukkós díszítése. 1885-ben eklektikus stílusba öltöztették az épületet, a homlokzat kerámia díszítést kapott, a tetőzetet pedig mázas cseréppel borították.

A helyreállítás - melyet Sedlmayer János tervezett - a középkori épület arányainak és részleteinek a visszaállítására törekedett, ugyanakkor megtartotta a lépcsőház és az emeleti két terem barokk jellegét.


18-19. századi ipaművészeti kiállítás

A Cselley-ház a Gyurkovich gyűjtemény mellett iparművészeti kiállításnak is otthont ad. A XVII. és XVIII. századi bútorok között láthatunk itt felvidéki főnemesi család megrendelésére készült födeles ágyat, valamint későreneszánsz kori kelengyeládát is. A barokk bútorművesség magas színvonalát dicsérik a teremben található, gazdagon díszített intarziás írószekrények, a komódok és a ruhásszekrények is.

A helyreállított mennyezet a régi kazettás kialakítást rekonstruálja. A falakon elhelyezett vallásos témájú olajfestmények osztrák mesterek munkái. Figyelmet érdemel a bécsi készítésű, Mária Terézia korából származó állóóra, valamint az egykori főúri lakást díszítő aranyozott keretű tükör is.

A kiállításban a XIX. század első harmadának bútorai és egyéb tárgyai is megtekinthetők, enteriőrszerű kialakításban. A bútorok az empire és a korai biedermeier stílusában, részben Bécsben és Pozsonyban, részben Mosonmagyaróváron készültek.

Az enteriőrben bemutatott kanapék, székek, különféle nagyságú és szerepű asztalok, vitrinszekrények, a bennük elhelyezett különböző üveg- és kerámiatárgyakkal a korabeli lakásbelsők kedvelt darabjai voltak.

A terem falán látható biedermeier arcképek között kapott helyet Szále János magyaróvári tájképfestő néhány szép, az 1840-es években készült romantikus olajfestménye is.


Gyurkovich-gyűjtemény

A dr. Gyurkovich Tibor főorvos több évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeként összeállt és Mosonmagyaróvár városára hagyományozott kollekció az utóbbi két évszázad magyar festészetéből nyújt páratlan válogatást.

Az anyag gerincét a XIX. századi festmények alkotják, amelyek átfogó képet nyújtanak a biedermeiertől az akadémizmuson át a századvégen jelentkező megújulási törekvésekig. Impozáns az alkotók névsora is, amely ugyanúgy magába foglalja a legnagyobb egyéniségeket (Barabás Miklós, Borsos József, Székely Bertalan, Zichy Mihály, Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Szinnyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Mednyánszky László), miként a tisztes kismestereket. A stiláris sokféleség a műfajok változatosságával párosul: a tradicionális portré mellett feltűnik az életkép, a tájkép és a történelmi kép is. Ez utóbbiak művelői a polgári nemzettudat kialakulásának korában egyre inkább a hazai témák felé fordultak és az Alföldet, a népi típusokat és szokásokat valamint a nemzeti históriát vették ecsetjükre.


A XX. század forrongó, folyamatosan új utakat kereső művészi törekvései közepette dr. Gyurkovich Tibor hű maradt a látványelvű festészet hagyományához. Ezen az úton olyan mesterek jártak, mint az impresszionizmus igézetében alkotó Glatz Oszkár, a századforduló dekoratív tendenciáitól megérintett Rippl-Rónai József, a franciás könnyedségű Vaszary János és Csók István, vagy éppen a drámaibb hangot megütő Rudnay Gyula és Perlmutter Izsák illetve az expresszionizmus és az olasz novecento tanulságait feldolgozó Aba Novák Vilmos.

A festményeket Gyurkovichné Mika Irén porcelángyűjteménye egészíti ki, amely a XVIII-XX. század európai manufaktúráinak terméséből válogat.


Római kori kőtár

A római kőtárban elsősorban az I. századból származó sírköveket láthatunk, melyek a korábban Moson megyéhez tartozó Bruckújfalu (Királyhida), Nezsider és Körtvélyes határában kerültek elő.


Gyurkovics-emlékszoba

A Cselley-ház emeleti kiállítótermeiben 1989-től látogatható Dr. Gyurkovich Tibor főorvos egykori magángyűjteménye, amely a XIX-XX. századi magyar piktúra remekműveit vonultatja fel. A műgyűjtő unokaöccse volt a Kossuth-díjas Gyurkovics Tibor. Bár a költőnek nem volt családi kötődése Mosonmagyaróvárhoz, mégis azt kívánta, hogy szellemi hagyatéka nagybátyja gyűjteménye mellett kapjon helyet. Gyurkovicsot, aki kiemelkedőt alkotott a novella, a dráma, a vers, az esszé, és a regény műfajában, kellő tisztelettel, de gyurkovicsi közvetlenséggel igyekszünk bemutatni.


Az emlékszoba Gyurkovics Tibor (1931-2008) íróasztala köré rendezett tárgyakkal, dokumentumokkal nyújt bepillantást az író mindennapjaiba. A kiállított telefon kagylóját felemelve Gyurkovics Tibor üzenetrögzítője szólal meg. A színházi sarokban a drámaírót és a színészt mutatjuk be a Fekvőtámasz című darabban viselt jelmezével. Színházi plakátok, műsorfüzetek, súgópéldányok, forgatókönyvek szemléltetik gazdag drámaírói munkásságát.

A költő számos kötetében megtalálhatók azok a versek, melyeket festmények ihlettek. Festmény és vers egymásra találására szép példa Schéner Mihály: Lábbelik — Gyurkovics Tibor: Lábbelik című művei, amelyeket a kiállításban kiegészítettünk az ihletet adó cipőkkel. Az emlékszoba minigalériájában a művészbarátok által Gyurkovics Tibornak ajándékozott vagy ajánlott műalkotásokból láthatnak válogatást. Többek közt Amerigo Tot, Melocco Miklós, Gyulai Líviusz, Szász Endre művei tekinthetők meg. A kiállításhoz irodalmi fejtörő és keresztrejtvény kapcsolódik, melyet kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánlunk.

Habsburg-kripta

Az I. világháború befejezése egyben a Habsburg-család uralmának végét jelentette. A köztársasági Ausztria kitiltotta területéről a Habsburgokat és elkobozta vagyonukat. Habsburg Frigyes főherceg, tábornagy, a monarchia hadseregének egykori főparancsnoka az 1920-as években magyaróvári uradalmában telepedett le, itt élt és lett a város első polgára (virilistája). A kisvárosban nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendett, nem volt olyan társadalmi esemény, amelyre ne hívták volna meg.

Mosonmagyaróvár legszebb barokk műemléke a Magyaróvár történelmi belvárosában álló Szent Gotthárd plébániatemplom. A város 1932-ben felajánlotta a Habsburg-család számára a templom alatt található kriptát. Két évvel később Albrecht főherceg fogott hozzá a családi sírbolt kialakításához. Kovács István városi főépítész tervei alapján a külső, új lejáratot Péter György helyi kőszobrász készítette el. Az új kapuzatot a Habsburgok bronzból készült, kőkeretes címerével ékesítették s a kripta boltozatos tereit is átalakították.

Itt lelt végső nyughelyet Habsburg Frigyes (1856‒1936) főherceg és felesége, Croy-Dülmeni Izabella (1856‒1931) főhercegné. A kripta két szélső fülkéjében vörös márványból kifaragott katafalkra helyezték a főhercegi pár kettősfalú fémkoporsóját. Mindegyik koporsó két oldalán egy-egy fehér márványurna áll. A középső fülkében, díszes kovácsoltvas rács mögött kapott helyet az egyetlen tömb tardosi vörös márványból faragott oltár. A márványoltár Becket Tamás, Canterbury szent érseke és Szent Adalbert püspök vértanú ereklyéit rejti magában.